Navigáció

Oldal elküldése e-mailben

Tartalom

A Templom

Nagy-Lég

Nagy-Lég (Pozsony várm.). Okiratilag 1239. óta említve. Mint régi plébánia előjön a pázmányi jegyzékben, hasonlóan az 1390-diki okiratban. Ezen évről szól egy kiadatlan okirat is a pozsonyi káptalan levéltárában a légi szent Örzsébet-egyháznak tett adományozásról; hasonlóan egy 1436-diki szinte kiadatlan, a légi plébánia levéltárában. Ezenfölül a plébánia emlékkönyvei a XVII. század vége folytán kimerítőleg tudósítanak az itteni előbbi régi egyház elbontásáról, s a helyébe keletkezett újabbnak építéséről.
Ezen alkalommal itt földalatti boltozatokra s útvezetékekre, valamint terjedelmesebb tömör és szilárd alapépítmények falaira akadtak volna a régi templom alatt.

 

Az újabb mostani kath. plébániai egyház akkorában Szelepcsényi érsek által kezdett építtetni, azaz 1679-ben. Ez is hasonló tetszősebb renaissence -modorú épület, mint általában az említett érsek által épült egyéb (mint a félli, csákkányi, éberhardi) templomok.
Márványkőből emelt díszes oltárán magyarországi szent Örzsébet meglehetős ügyességgel készült szobra áll. Az egyház emlékiratai szerint ezen oltár gróf Viczaynő későbbi alapítványa volna.
E mellett megemlékeznek szinte azon csallóközi hagyományos legendáról, mely szerint Lég is a sz. István által 12 apostol tiszteletére lévén, úgy mond, szemöltve, és csak az újabb egyház vagy oltár emelése alkalmával lön védnöke sz. Örzsébet. Ezen adatot azonban itt is megcáfolja a fenebb idézett 1390-diki okirat, mely már itt egyenesen sz. Örzsébet-egyházat nevez.

 

Az egyház szentélyének külső zárfalába régibb kődombormű van behelyezve; amennyire az elásott mű kivehető, kendőzött nő alakja látszik rajta mellképben előállítva; kevésbé volna sírkőnek vagy Szűz Mária alakjának tartható, s valószínűbben még a régi egyház művészibb faragványai valamely részlete lehet.

Archeológiai Közlemények,
Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei, 113-114. lap.

 

Hushegyi Gábor, művészettörténész csaknem 150 évvel később így látta a légi templomot:
Nagy-Lég (Nagylég, Lehnice). A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok a 19. század elején készültek. A presbitérium külső falában mind a mai napig látható a kendőzött női alak kőszobra.