Navigáció

Oldal elküldése e-mailben

Tartalom

Neves családok

 

erbA benefai Bacsák család

 

A benefai Bacsák családnak már a XVII. században fontos szerepe volt Pozsony vármegyében. Ebből a családból az 1755. évben készült nemesi összeírásban már említik József és János nevét.  János alispán volt Pozsony vármegyében (1764), majd a magyar királyi helytartóságnál tanácsos (1787). József szintén tanácsos volt (1770).

Bacsák-család a múlt század első évtizedeitől jelentős birtokkal rendelkezik Nagylégen, Előpatonyban, Síposkarcsán és csaknem egészében földesúri joggal birtokolja Szász községet.

Előnevét Benefá-ról írja. A nemességet Kristóf szerezte.

A Bacsák-család jeles tagjai között szerepelt benefai Bacsák Zsigmond áldozópap, pozsonyi kanonok. Meghalt 1784. április 28-án. Nagyszombatban van eltemetve. A kor szellemének megfelelő tudományos munkásságot is végzett.

Bacsák Miklós a múlt században Pozsony vármegye tiszti főügyésze volt. A korabeli följegyzések szerint: "...igazságszeretetével és ügybuzgalmával tűnt ki."

Fia benefai Bacsák Pál Szászon született 1836-ban. Számos tisztséget töltött be Pozsony vármegyében; volt a vármegye aljegyzője (1861), a vármegye főjegyzője (1867), majd 1863-ban a vármegye alispánja volt. A korabeli följegyzések úgy tudják, hogy: "...rendkívüli szervezőképességének adta jelét." 1880-ban megvált az alispáni széktől és  a Pálffy-családnál vállalt jószágkormányzói feladatot.

Bacsák Pál testvére István Szászon élt és gazdálkodott. A család további tagja Bacsák Kálmán az 1880-as évben, mint árvaszéki elnök halt meg. 

Dr. Bacsák Kálmán, a somorjai járás főszolgabírója volt. Pozsonyban született 1883. április 13-án. A fent említett Kálmán volt az édesapja, anyja Láng Jozefin. Az ifjú Kálmán a századforduló éveiben (1901-1905) Pozsonyban kezdte el jogi tanulmányait, majd a kolozsvári Jogi Egyetemen szerzett doktori diplomát. Közéleti pályafutását 1905-ben kezdte el Pozsonyban, ahol a tiszti ügyészségen vállalt szolgálatot. Itt 1922-ig dolgozott, majd 1935-től Csadcán volt a közigazgatás kormánybiztosa. Az anyanyelvén kívül beszélte a német, a francia és a szlovák nyelvet is.

Címerük:

Kék mezőben zöld hármashalom, ezüst nyíllal átlőtt arany szárny két zöld pálma között. Továbbá egy jobbra néző lovagi sisak jellegzetes rácsozással. A sisakdíszt a koronán nyugvó zöld babérkoszorút tartó páncélos kar alkotja.

 

palkal

 

erb petePetőcz-család

 

Petőcz Péter 1742-ben nyert Mária Teréziától címeres nemeslevelet. György 1843-ban Pozsony vármegye főjegyzője, majd alispánja. 1849-ben vértanúhalált szenvedett. István és Gyula 1861-ben Pozsony vármegye aljegyzője. Jenő vármegyei főjegyző. János cs. és kir. ezredes. A család a XIX. század első felében Úszor, Nagy-Légh, Elő-Patony helységekben bírt földesúri joggal. Bírta ezenkívül Vörösbúzahely pusztát is.

A Petőcz-család két század óta szerepel a vármegye történetében. A vértanú György, az 1844-iki országgyűlésen követ volt. Fivére Vendel, táblabíró volt a 40-es években. Fia Gábor volt a pozsonyi kir. törvényszék elnöke, a megyebizottság tagja. Ezenkívül Petőcz István táblabíró és 1867-ben az árvaszék elnöke, Petőcz Sándor megyei törvényszéki bíró volt. Fia Jenő, Pozsony vármegye főjegyzője, Petőcz Kálmán előpatonyi birtokos.

Címerük:

Kék mezőben egy zöld réten a bal oldalon álló fehér bárány, amely jobb lábával a címerpajzs jobb oldalán található arany búzakéve felé lép. A lovagi sisaknak elöl jellegzetes rácsozása van. A sisakdíszt a leveles korona felett írótollat tartó kékmezű könyöklő kar alkotja. A takarók színe kék-arany és veres-ezüst.

 

erb benA Benyovszky-család

 

A család Michk bántól eredeztetik, ki állítólag Aba Sámuel király korában szerepelt (Benyói és Urbanói, gróf és nemes). Utódai Vághy név alatt virágzottak Robert Károly idejéig, a midőn mint Zách Felician merényének részesei száműzetve lengyel földre menekültek. Onnan Zsigmond király korában tért vissza - mint mondatik - Benjamin és Urban két testvér, és az 1396-ki nikapolyi ütközetben részt vettek. Érdemeikért Zsigmond király újra a haza nemesei közé fogadá a két testvért 1423-ban, és őketadománnyal jutalmazá a Vágh mentén. Benjamin lakhelye Benyó-lak, Urbáné Urbánó-nak neveztetvén, és így e két testvértől Benjamintól a Benyovszky, Urbantól az Urbanovszky család eredett. A benyói és urbanói birtokot azonban még sokáig közösen bírta a két ágazat, és mindkét helyről előnevüket is közösen írá a külön vált két család.

Nagy Iván: Magyarország családjai, Pest, 1862.

Fiai közül Ádám és Burián terjesztették tovább a családot. Burián utóda Sámuel (1758) tábornokságig emelkedett. Ennek fiai Móricz (szül. 1753-1786), a híres utazó, Emánuel (szül. 1753-1799) ezredes, a ki grófi rangra emeltetett (1792). Fia Zsigmond (szül. 1798-1873) a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fia Sándor (szül. 1838) országgyűlési képviselő.

A család a XIX. század első felében Nagy-Légh, Elő-Patony helységekben és Kondoros pusztán bírt földesúri jogokkal. B. Benjamin és Orbán 1423-ban nyertek czímerlevelet Zsigmond királytól.

Magyarország vármegyéi és városai; Pozsony vármegye

A Benyovszky család Nagylégen született vagy ott élő további tagjai:
Lajos született Nagylégen 1824. szeptember 3-án, meghalt 1908-ban; Mária szül. Nagylégen, 1865. június 8-án, meghalt Mariatalban 1929. június 29-én; Erzsébet szül. Nagylégen 1871-ben, meghalt 1931-ben; Móric István Benő, született Nagylégen 1872. április 8-án, meghalt Budapesten 1936. február 4-én; Rudolf született 1874. szeptember 29-én, meghalt Nagylégen 1955. december 25-én.

Címerük:

Kék címerpajzson egy zöld dombon fekvő arany korona (gyöngyök nélkül rozettás díszítéssel), melyből szinte kinő egy ezüst félhold. A félhold csúcsaiban egy-egy hatágú aranycsillag található. A sisakdíszt koronából kinövő félhold két csillaggal alkotja. A félhold közepétől két fehér strucctoll emelkedik. A sisak takarói kék-ezüst színűek.