Navigáció

Oldal elküldése e-mailben

Tartalom

A Templom

Nagy-Lég

Nagy-Lég (Pozsony várm.)

 

     Okiratilag 1239. óta említve. Mint régi plébánia előjön a pázmányi jegyzékben, hasonlóan az 1390-diki okiratban. Ezen évről szól egy kiadatlan okirat is a pozsonyi káptalan levéltárában a légi szent Örzsébet-egyháznak tett adományozásról; hasonlóan egy 1436-diki szinte kiadatlan, a légi plébánia levéltárában. Ezenfölül a plébánia emlékkönyvei a XVII. század vége folytán kimerítőleg tudósítanak az itteni előbbi régi egyház elbontásáról, s a helyébe keletkezett újabbnak építéséről. Ezen alkalommal itt földalatti boltozatokra s útvezetékekre, valamint terjedelmesebb tömör és szilárd alapépítmények falaira akadtak volna a régi templom alatt.

 

     Az újabb mostani kath. plébániai egyház akkorában Szelepcsényi érsek által kezdett építtetni, mint diadalívenek évirata mondja: VIVens GeorgIVs SzeLepCsényiI postVlt fVnDaMenta, azaz 1679-ben, mi egyszersmind arra látszik mutatni, hogy talán csak később halála után végeztetett be. Ez is hasonló tetszősebb renaissance -modorú épület, mint általában az említett érsek által itt épült egyéb (mint a félli, csákkányi, éberhardi) templomok.

 

     Márványkőből emelt díszes oltárán magyarországi szent Örzsébet meglehetős ügyességgel készült szobra áll. Az egyház emlékiratai szerint ezen oltár gróf Viczaynő későbbi alapítványa volna. E mellett megemlékeznek szinte azon csallóközi hagyományos legendáról, mely szerint Lég is a sz. István által 12 apostol tiszteletére lévén, úgy mond, szemöltve, és csak az újabb egyház vagy oltár emelése alkalmával lön védnöke sz. Örzsébet. Ezen adatot azonban itt is megcáfolja a fenebb idézett 1390-diki okirat, mely már itt egyenesen sz. Örzsébet-egyházat nevez.

 

     Az egyház szentélyének külső zárfalába régibb kődombormű van behelyezve; a mennyire az elásott mű kivehető, kendőzött nő alakja látszik rajta mellképben előállítva; kevésbbé volna sírkőnek vagy Szűz Mária alakjának tartható, s valószínűbben még a régi egyház művészibb faragványai valamely részlete lehet. Ellenben az egyházhajó közép talajában nyíló Bacsák - családféle sirboltot födöző vörös márványkőlap a következő sajátságos föliratot viseli: Insigne nob. perill. generos.dnor., nccnon dominar in specie Sarae de familia Olá, Spectabilis Domini olin regiminis NadasdianiCapitanaei Joannis Vékony Coniugis per Carolum Cl Gratia et in Olá benignissime die X. May Anno 1726 collatum. E fölirat kezdő szavai alább ismétlődnek. Fölötte áll a bévajt czímer ábrája: a vért terében koszorú. A vért fölött levő háromágú koronából kétfelől rézsútosan helyezett  két zászló áll ki, alakja ismétlődik. Ezen úgy látszik heraldikai emlékkő, mely talán hibásan ismétlődő felirása miatt mellőzotetett, mint értesülök, valamely pozsonyi kőfaragótól zsibárustól szereztetett meg a jelenlégi eltérőbb czélra.

 

                                                                                                                                                                                                                                      Archeológiai Közlemények,
                                                                                                                                                                                                                                      Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei, 113-114. lap.

 

Hushegyi Gábor, művészettörténész csaknem 150 évvel később így látta a légi templomot és a kastélyt:


     Nagy-Lég (Nagylég, Lehnice). A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok a 19. század elején készültek. A presbitérium külső falában mind a mai napig látható a kendőzött női alak kőszobra.

 

Múltbanéző

A Nagyléghi plebánia története 

 

    Megintcsak 1818-ról még megjegyzi, hogy ugyanazon évben a nagytemplom kökerĺtvénye romlott állapotban levél, kótyavetye útján eladatott; s hozzá teszi mikép a fönnidézett genealogiai latin iratok Pozsonyban Mart. 28. 1769-ik évben keltek.

 

     1819-ik évben állíttatott föl a nagyoltár képe Sz. Erzsébetnek tiszB. Benyovszky Györgynek özvegye által; az előbbi, melynek hátirata ez volt: Erectum 1722. szintén Sz. Erzsébetet ábrázolta, de fa volt és avult; azonban kinek volt légyen ez kegyadománya, arról csak a Csicsay által egybeállított monda szólhat valamit. Eszerint azt bizonyos Viczay nevű beteges gróf kisasszony csináltatta, kihez hozzá folyamodván a léghiek mivel nevezetes volt irgalmas cselekedeteiről, azt más feltétel alatt nem akarta fölállittatni, hanem a maga nevére Erzsébethre. Eme kisasszony mindig beteges volt, és apáczaruhát viselt, és tán ez az oka, hogy az elébbi nagyoltáron egyéb szentek közt egy ágyban fekvő Szent úgy látszik Teréz is látszatott, a Somorjai kórház alapítását vagy legalább dotálását — mely bizony mais csak az ősi állapotban van, valamint a már elpusztult de egykor csinos dienesdi templom építését is nevezett Viczay hölgynek tulajdonítják. Valóságra a fölirat és czímer vezethetne, a léghi oltáron egy madárszámy jobbfelé kiterjedve bokrosan, karmóival koronaalakot tartva szemlélhető. Ugyanazon urhölgy templom és sekrestye téglakövezetét kivettetvén, mindkettőt márványnyal rakatta ki. A Szentély — mely mamár alig kopott, szintazon évben föstetett ki.

 

     Nevezett úrhölgy csináltatott ezeken kivüli két angyalalakot s 1 kasulát, mit Kubik Istv. vajkai pleb és ker.esp. Nov. 4. 1819-ben benedekált, ezen felül 2 oltárvánkossal, s több kisebb nagyobb kendővel kedveskedett. E jóltevő emlékét Csicsay következő szavakkal zárja be: Mindezen ájtatos jótéteményekért a minden kegyelmeknek Istenétől szálljon áldas és békesség a jóltevő asszonyságra, és legyen bőséges jutalma a szentek seregében.

 

     A főoltár minden tekintetben csinos; kettős lépcsője szilárd vörös márvány, a Tabernaculum 6 fényezett termés kövön nyugszik, sz. Erzsébet s az előtte térdelő koldus valamint az angyal is faragott kőből készíttetett Rumpelmajer Márton és fia János pozs. képfaragó által. Az oltár ásatásakor számos csontváz találtatott, mi a bizonyos beltemetkezésre mutat. Ugyanez év a plebánia érdekében is nevezetes; mert a templomban a szószék, s a két oldaloltár nevezett esztendőben állítttaott kemény kőből, lépcsőzete pedig mindkettőnek vörös márványból. A két oltárkép egyike hazánkat és koronánkat a B. Szűz ótalmába ajanló o Sz. István, másik a feszületet jelképezi; készítette Szeleczky Tobias pozsony. Az első még tűrhető állapotban van, de ez utóbbi már nagyon megrongalt. E két oltár most nagyon kényelmes helyen áll miként a szószék is: a régiek a főoltár körül voltak fölállítva. Sz. István képét a plebánia hívei kívánták; azelőtt ugyanazon oldalon sz. András ap. képe díszeskedett, s minden adat arra mutat, hogy azt valaha Stermenczky András hajdani szászi közbirtokos csináltatta; rajta ily czím vala látható: Egy nyitott száju orozlány tartott kardot, kiereszkedett szárnnyal jobbról balra; alól pedig egy vörös dolmányu ember látszott derekán övvel, fejét csákóalak födte, előtte valami koronaalak — de nem magyar — pompázott. Másik oltár a sz. keresztet ábrázolta, ezen is volt nemes czímer látható, de rajta eme betük is IZPG. helyet foglaltak, e betük fölött állott egy vörös ruhás ember fején csalma, csalmájában kótyag vala látható; derekát sárga öv födte, jobbjában kivont kard fénylett, baljában egy lenyakazott emberfő látszott eme betűkkel: DEFSZZ. Ez oltárt gyanítólag hajdani léghi birtokos Szüllő Ferencz csináltatta. Miként az oltárokon kivésett számok tanúskodnak, mind a 3 oltár 1722-ik évben állíttatott föl újra. Az első oltárok képei ma már nincsenek meg, de a jegyzetek arról tanúskodnak, hogy igen helyesek valának, de a nagy régiség miatt tökéletesen elavultak.

 

     Az új szószéken 1822. nov. 19. Nyeregjáró György diószeghi plebános szónokolt, ki 1808. sept. 4. N. Léghen tartotta promitiaját. Ma már örök álmát alussza: a 2. mellékoltárt pedig Kubik Ist. vajkai lelkész és h. esperes szentölte föl szintén 1822. decz. 12. ki második prédikált az új szószéken, s reá csakhamar n.-szombathi spiritualis Iőn.

 

   1818-ban bold. Benyovszky György özvegye, szül. benefai Bacsák Zsófia ajándékozott a nagy oltárra feszületet, a monstrantiára aranykoszorut, a baldachinumra ezüst csipkét, a templomnak zászlót, sőt N. és K. Légh határa közt Nepomuki Sz. János csinos szobrát is ő állíttatta föl kellő javitási alapítványnyal.



Készítve: 1. 1. 2016
Legutóbbi frissítés: 5. 7. 2022 10:17
Szerző: