Navigáció

Oldal elküldése e-mailben

Tartalom

A Templom

Nagy-Lég

Nagy-Lég (Pozsony várm.)

 

     Okiratilag 1239. óta említve. Mint régi plébánia előjön a pázmányi jegyzékben, hasonlóan az 1390-diki okiratban. Ezen évről szól egy kiadatlan okirat is a pozsonyi káptalan levéltárában a légi szent Örzsébet-egyháznak tett adományozásról; hasonlóan egy 1436-diki szinte kiadatlan, a légi plébánia levéltárában. Ezenfölül a plébánia emlékkönyvei a XVII. század vége folytán kimerítőleg tudósítanak az itteni előbbi régi egyház elbontásáról, s a helyébe keletkezett újabbnak építéséről.
Ezen alkalommal itt földalatti boltozatokra s útvezetékekre, valamint terjedelmesebb tömör és szilárd alapépítmények falaira akadtak volna a régi templom alatt.

 

     Az újabb mostani kath. plébániai egyház akkorában Szelepcsényi érsek által kezdett építtetni, mint diadalívenek évirata mondja: VIVens GeorgIVs SzeLepCsényiI postVlt fVnDaMenta, azaz 1679-ben, mi egyszersmind arra látszik mutatni, hogy talán csak később halála után végeztetett be. Ez is hasonló tetszősebb renaissance -modorú épület, mint általában az említett érsek által itt épült egyéb (mint a félli, csákkányi, éberhardi) templomok.

 

     Márványkőből emelt díszes oltárán magyarországi szent Örzsébet meglehetős ügyességgel készült szobra áll. Az egyház emlékiratai szerint ezen oltár gróf Viczaynő későbbi alapítványa volna. E mellett megemlékeznek szinte azon csallóközi hagyományos legendáról, mely szerint Lég is a sz. István által 12 apostol tiszteletére lévén, úgy mond, szemöltve, és csak az újabb egyház vagy oltár emelése alkalmával lön védnöke sz. Örzsébet. Ezen adatot azonban itt is megcáfolja a fenebb idézett 1390-diki okirat, mely már itt egyenesen sz. Örzsébet-egyházat nevez.

 

     Az egyház szentélyének külső zárfalába régibb kődombormű van behelyezve; a mennyire az elásott mű kivehető, kendőzött nő alakja látszik rajta mellképben előállítva; kevésbbé volna sírkőnek vagy Szűz Mária alakjának tartható, s valószínűbben még a régi egyház művészibb faragványai valamely részlete lehet. Ellenben az egyházhajó közép talajában nyíló Bacsák - családféle sirboltot födöző vörös márványkőlap a következő sajátságos föliratot viseli: Insigne nob. perill. generos.dnor., nccnon dominar in specie Sarae de familia Olá, Spectabilis Domini olin regiminis NadasdianiCapitanaei Joannis Vékony Coniugis per Carolum Cl Gratia et in Olá benignissime die X. May Anno 1726 collatum. E fölirat kezdő szavai alább ismétlődnek. Fölötte áll a bévajt czímer ábrája: a vért terében koszorú. A vért fölött levő háromágú koronából kétfelől rézsútosan helyezett  két zászló áll ki, alakja ismétlődik. Ezen úgy látszik heraldikai emlékkő, mely talán hibásan ismétlődő felirása miatt mellőzotetett, mint értesülök, valamely pozsonyi kőfaragótól zsibárustól szereztetett meg a jelenlégi eltérőbb czélra.

 

                                                                                                                                                                                                                                      Archeológiai Közlemények,
                                                                                                                                                                                                                                      Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei, 113-114. lap.

 

Hushegyi Gábor, művészettörténész csaknem 150 évvel később így látta a légi templomot és a kastélyt:


     Nagy-Lég (Nagylég, Lehnice). A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok a 19. század elején készültek. A presbitérium külső falában mind a mai napig látható a kendőzött női alak kőszobra.